Gyerekkori emlékeim között kotorászva az egyik legjobb, amire mindig szívesen emlékszem vissza, az kétségtelenül a közös ebédek nagymamáméknál. Az együtt töltött idő felbecsülhetetlen értéke mellett azért ívódott be emlékeimbe az ilyen esemény, mert ahogy az időjárás engedte, szívesen telepedtünk le a diófa árnyékában, a nagy asztal köré. Emlékszem, volt olyan is, hogy szakadt az eső, épp egy nyári zápor kapott el minket, de az ebédet folytattuk, csak az eresz alá húztuk az asztalt. Jó idő esetén nem volt kérdéses az, hogy a szabadban együnk. Imádtam a madarak csicsergését hallani, a bőrünkön érezni a friss levegőt. Valahogy még az ételek is…
A cikk folytatódik: http://lelkielet.co.hu/eletmod/2024/04/24/ingyenes-etterem-a-kertben-avagy-etkezz-a-szabadban.html
- Hirdetés -
